Véleményem szerint sokan nem tesznek különbséget "Hivatás" és "Munka" között, pedig a két szó között jelentős eltérések vannak.
Az én szótáramban a "hivatás" szó jelentős (testi-lelki) elköteleződést jelent egy általam szabadon választott tevékenység iránt. Aki hivatástudatból dolgozik - mint például: orvosok, nővérek, tanárok -, azoknak nem az anyagi javak az elsődlegesek, sokkal inkább az számít, hogy segíthetnek, adhatnak másoknak, időt, energiát nem kímélve.
Az már persze más kérdés, hogy ma Magyarországon mennyire ismerik el, becsülik meg az előbb említett szakmában dolgozókat? Mindenesetre elgondolkodtató, hogy az ismeretségi körömből sokan miért külföldön próbálnak meg érvényesülni.
A "Munka" szó nálam sokkal kevesebb érzelmi töltettel bír. Sokkal inkább kényszert, mint elkötelezettséget jelent. Ez nagyon gyakran olyan tevékenység, amit azért teszünk, hogy a létfenntartásunkat biztosítsuk, viszont egyáltalán nem biztos, hogy szeretjük is azt a munkát.
Jómagam "hivatásként" igyekszem tekinteni az újságírásra, bízva abban, hogy az írásaimmal - jelen esetben itt a blogon - erőt adhatok az Olvasóknak.
Végül megosztom Veletek az egyik kedvenc, a témához meglehetősen illő idézetemet:
"Hivatásod legyen:
élni másokért
és mások Boldogságában
keresni a Magadét!"
/Pestalozzi/
