2015. szeptember 18. 17:58
Az utóbbi hónapokban ez a dal és dalszöveg fogott meg és ütött szíven igazán. Ha ugyanis egy kicsit "olvastok a sorok között", Ti magatok is rájöhettek, hogy ez a dal, nem csak egy refrént ismételget 3 percen át, hanem egy teljes élettörténetet mesél el, humorral, öniróniával fűszerezve.
Az egyedüllét lehet "kapott" vagy "önként választott," de egy biztos: Az ember alapvetően társas lény!
Wébel Anett Marietta vagyok, 30 éves. Nagy álmom vált valóra azzal, amikor sikeresen elvégeztem egy budapesti főiskola Kommunikáció és Médiatudomány szakát. Szeretek ugyanis írni, véleményt alkotni a világról: Emberekről, kultúráról, zenéről, egyszóval arról, ami közérdeklődésre tarthat számot. Célom, hogy ezzel a bloggal minél több embert ültessek a monitorok elé. A három alap pillér, melyre építem a blogomat: Adni, elgondolkodtatni vagy éppen meghatni Benneteket - az Olvasókat.-