2015. szeptember 18. 17:58
Az utóbbi hónapokban ez a dal és dalszöveg fogott meg és ütött szíven igazán. Ha ugyanis egy kicsit "olvastok a sorok között", Ti magatok is rájöhettek, hogy ez a dal, nem csak egy refrént ismételget 3 percen át, hanem egy teljes élettörténetet mesél el, humorral, öniróniával fűszerezve.
Az egyedüllét lehet "kapott" vagy "önként választott," de egy biztos: Az ember alapvetően társas lény!
2015. szeptember 18. 17:29
Szeretettel köszöntök minden kedves jelenlegi és majdani Olvasót!
Mint ahogyan azt már a bemutatkozó szövegemben is említettem, végzettségemet tekintve újságíró vagyok. Ez a blog amolyan "szárnypróbálgatás", vagy ha úgy jobban tetszik, egy kitörési lehetőség számomra.
Lesz itt minden, ami a kultúrával és/vagy annak bármelyik alfajával foglalkozik.
A teljesség igénye nélkül: színházi előadásokról szóló nézői beszámolók, újonnan bemutatásra kerülő magyar filmek elemzése, általam preferált együttesek videoklipjeinek megosztása, azok mondanivalójának "továbbgondolása," stb...
Ha az igényes újságírás híve vagy, itt a helyed!
Wébel Anett Marietta vagyok, 30 éves. Nagy álmom vált valóra azzal, amikor sikeresen elvégeztem egy budapesti főiskola Kommunikáció és Médiatudomány szakát. Szeretek ugyanis írni, véleményt alkotni a világról: Emberekről, kultúráról, zenéről, egyszóval arról, ami közérdeklődésre tarthat számot. Célom, hogy ezzel a bloggal minél több embert ültessek a monitorok elé. A három alap pillér, melyre építem a blogomat: Adni, elgondolkodtatni vagy éppen meghatni Benneteket - az Olvasókat.-